Szalajka-völgy
 A Szilvásváradon végződő Szalajka-völgy a Bükk hegység egyik legszebb, a kirándulók számára legjobban kiépített része. A magashegységi jellegű völgy nevét a 19. században kapta az itteniek fő megélhetéséről, a latin sal alcali után szalalkálinak nevezett hamuzsír égetéséről. A Szalajka-patakban már hosszú ideje vadon él a sebes pisztráng, aminek szaporítása érdekében a patak medrét több helyen visszaduzzasztották, mesterséges neveldéket alakítottak ki. A völgyben mintegy 100 éve tenyésztik a pisztrángokat. Helyi specialitás a füstölt, sült pisztráng. A völgyben közlekedik a Szilvásváradi Erdei Vasút. A Szalajka-patak forrásai tipikus karsztforrások, szélsőséges vízjárással. A Szalajka-forrás egy rövid szakaszon bejárható cseppkőbarlangból tör a felszínre. Vize hideg, az éves középhőmérsékletnek megfelelő. A „Szikla-forrás” a vízzáró agyagpala és a mészkő határán, egy sziklahasadékból tör elő. Időszakos forrás, aminek vize a Szalajka-forrásénál egy-két fokkal melegebb. Ebből valószínűsíthető, hogy mielőtt a felszínre érne mélyebb kőzetrétegeken (mélykarszton) halad át.
hu.wikipedia.org
|
Bélapátfalvai ciszterci kolostor
 A 781 m magas Bél-kő lábánál, egy erdős-ligetes emelkedésen fakadó forrás (Háromkút) mellett található Magyarország egyedüli épségben megmaradt román stílusú ciszterci apátsági temploma, amely 1232-ben épült. A monostor, amely a templom mellett állt, már korábban megépült. A késő román stílusban épült templomot a 14-15. században gótikus stílusban átépítették. A nyeregtetős, háromhajós és kereszthajós templom torony nélkül épült. Nyugati, főhomlokzatán nyílik a nagyméretű, bélletes kapu a főhajón, afölött található a rózsaablak, a jobb oldali mellékhajóba pedig a laikus testvérek bejárata nyílik. Keleti végéhez a 18. században kontytetős, barokk sekrestyeházat építettek.
hu.wikipedia.org
|
Noszvaj De la Motte kastély
 A de la Motte kastély a magyar kastélyépítés miniatűr remeke, késő barokk, copf stílusban épült 1774-78 között. Építtetője, Báró Szepessy Sámuel később eladni kényszerült gróf Almásy Antal özvegyének, báró Vécsey Annának. A kastély közkeletű elnevezése az ő második házasságából származik: férje de la Motte ezredes Mária Terézia udvarából, neki tulajdonítják a kastély belső franciás díszitését és utalásait. Tervezője lehet Fellner Jakab vagy maga a kivitelező Povolni János. A falfestmények Kracker János Lukács és Zách János, Szikora György valamint Lieb Antal munkái. A kastélyt nagykiterjedésű park ú.n. angol kert övezi.
www.noszvaj.hu
|
Síkfőkút
 Noszvajtól északra, a Kánya patak festői szépségű erdővel, hegyekkel koszorúzott völgye, hajdan a természet által, majd mesterségesen is kialakított tavak környéke, a Szent Imre-forrás és a mellé épült turistaház összessége az eredeti Síkfőkút. A környék turisztikai- és pihenést szolgáló körülményei az 1930-as években alakultak ki, az egri turistaegyesület kezdeményezésére, akik nagy gonddal és buzgalommal alakították ki a Kánya patak valamennyi forrását és környékét majd névvel látták el őket. Ilyen például a Síkfőkút közelében fekvő, Attila-forrás, melynek környékét erdei pihenőhellyé alakították ki. Síkfőkút és környéke az 1930-as évektől Eger város kedvelt kirándulóhelye volt, ebben az időben épült a turistaház is, melyet azóta már többször átépítettek, és ekkor alakították ki a felső tó jelenlegi formáját is.
www.noszvaj.hu
|
Bogács – Szent Márton műemléktemplom
 A község neve először 1248-ban szerepel írásos okmányban, ekkor már állt a Szent György tiszteletére emelt templom. A falu ekkor nemesek birtoka, amely a 16. sz. elejére az egri káptalan tulajdonába megy át. A mai templom egy régebbi templomnak az alapjára épült, az építés pontos ideje ismeretlen. 1568. május 3-án az egri káptalan részére leltár készült, ez említi, hogy a templomnak még akkor is Szent György a védőszentje. A főoltáron kívül ekkor két mellékoltára van, az egyik Szent Mihály tiszteletére, a másik Mindenszentek tiszteletére. Két, számunkra ismeretlen név található a templom falán kőbe vésve: Navay Miklós 1671, ez a sekrestye falához közel található. A másik az északi oldalon: Zakariás Rabróczki.
www.bogacs.hu
|
Siroki vár
 A Bükk és a Mátra határán a Tarna-patak észak felé kiszélesedő völgye felett áll a vár. A középkorban a Tarna-völgyében észak felé vezető utak lezárására és ellenőrzésére igen alkalmas helyen épült, bár elsősorban földesúri magánvár volt, stratégiai szerepet alig játszott.
A honfoglalás után a Mátra vidékét az Aba nemzetség uralja, és a birtok elosztásakor a nemzetség egyik ága, a Borh-Bodon ág veszi birtokába az ősi pogány várat a mai fellegvár helyén. Az ezt követő századokban úgy ismerkedünk meg nevével, mint a kabar eredetű Aba nemzetség egyik birtokközpontjával. A név akkor csak a várra vonatkozott, magát a települést Sirok-aljának nevezték. A község későbbi eredetű mint a vár, mert a várat a régi feljegyzések először 1267-ben említik, míg a község első írásos említése 1302-ben történik Sirák névalakban, később 1389-ben nevezik meg egy oklevélben. A várat a régi birtokosa, a Bodon család építi a tatárjárás után, a községet pedig a vár későbbi tulajdonosa, a híres Tari család alapítja közvetlenül 1388 után.
www.sirokivar.hu
|
Kékestető
 A Kékes vagy Kékes tető Magyarország legmagasabb hegycsúcsa. 1014 méter magas, a Mátra hegységben (Északi-középhegység) található. Innen indul az ország leghosszabb sípályája (1,8 km). Tetején tv-torony található, amely kilátóként látogatható. A csúcson egy nemzeti színűre festett kő jelzi a magassági pontot. Mint hazánk egyik legjelentősebb klimatikus gyógyhelye, illetve síközpontja, jelentős turisztikai célpont. Közigazgatásilag Kékestető néven Gyöngyöshöz tartozik. A csúcshoz közel található a Mátrai Gyógyintézet kékesi egysége, amely a kedvező klimatikus viszonyok miatt épült.
hu.wikipedia.org
|
Felsőtárkány
 E palóc település a festői Tárkányi-medencében, a Várhegy és az Őrhegy között, a Bükk hegység kapujában, Heves megye északkeleti határán, Egertől 6 km-re fekszik. Felsőtárkány külterülete 90%-ban erdőséggel borított. Területének nagy része a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik, mely nagyvadban és növényfajokban is rendkívül gazdag. Felsőtárkány lakosságának száma napjainkban folyamatosan emelkedik, 2011. január 1-i állapot szerint 3.581 fő. Ez a község fejlett infrastruktúrájának, természeti környezetének, valamint Eger közelségének köszönhető.
www.felsotarkany.hu
|
Lillafüred
 A Garadna-völgyben a két patak összefolyásánál kialakult kisebb, természetes tavat 1813-ban egy völgyzáró gáttal visszaduzzasztották, hogy biztosítsák a vashámorok – vízzel hajtott pörölyök – működéséhez szükséges vizet.
Gróf Bethlen András az 1890-es évek elején elhatározta, hogy a Hámori-tó közelébe kormányüdülőt építtet. A település nevét Bethlen unokahúgáról, Vay Erzsébetről kapta, akinek a beceneve Lilla volt (Lilla Vay Elemérnek, Borsod vármegye akkori főispánjának testvére volt).
Amikor 1920-ban Horthy Miklós kormányzó gróf Bethlen Istvánt kinevezte miniszterelnöknek, az új kormányfő a Népszövetség támogatásából építtette fel a Palota-szállót. 1926-30 között Pávai-Vajna Ferenc geológus kutatott itt meleg vizet, de fúrás 734,5 m mélyen félbe maradt; helyén ma emlékmű áll. Az építést napjainkig több nagy idegenforgalmi fejlesztés követte.
A Szinva eredetileg a Hámori-tóba torkollott; a lillafüredi vízesést a Palotaszálló építésekor alakították ki. Ma ez Magyarország legmagasabb vízesése.
hu.wikipedia.org
|
